A keresztényüldözésekről az EP-ben

Tavaly karácsonykor az egész ünneplő világ megdöbbenéssel szerzett tudomást arról az egyiptomi terrorcselekményről, melyet egy alexandriai kopt templom hívei ellen követtek el. Az Al-Kaidának tulajdonított bombatámadásnak több mint húszan estek áldozatul, a sebesültek száma pedig mintegy hetven.

Az Egyiptomban és más iszlám országokban megsokasodott erőszakos cselekmények arra késztették az Európai Parlamentet, hogy ismételten napirendjére tűzze a világszerte szaporodó és erősödő keresztényüldözések kérdését. Tegnap délután a Parlament plenáris ülésén került sor az ügy vitájára, este pedig a strasbourgi Székház belső udvarán rendeztek gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést az egyiptomi keresztényeket sújtó merénylet ártatlan áldozatairól. A kegyeleti rendezvényt Jerzy Buzek elnök nyitotta meg, határozottan kiállva az üldözött keresztények védelmében, az emberi jogok és a vallásszabadság tiszteletben tartása mellett. Tőkés László erdélyi képviselő, az EP egyházi és vallási ügyekkel megbízott alelnöke szintén gyertyát gyújtott a világ egyik legősibb keresztény egyháza, az Egyiptom őslakóinak számító koptok iránti közösségvállalás és együttérzés jeleképpen.
   A rendkívüli érdeklődés övezte parlamenti vita rendjén Európa elhomályosult keresztény identitása látszott feléledni és mozgósulni. A nagyszámú hozzászóló többsége kemény önkritikát és bírálatot fogalmazott meg az Uniónak a keresztényüldözésekkel és – általában – a vallásszabadsággal kapcsolatos politikája iránt, azt sürgetve egyben, hogy az Európai Külügyi Szolgálat, illetve Catherine Ashton külügyi főképviselő határozottabban és az eddiginél hatékonyabban lépjen fel az üldözött keresztények védelmében, valamint azon, többségükben muzulmán országokkal szemben, melyek a keresztények hátrányos megkülönböztetésének teret engednek, illetve üldözésüket egyenesen bátorítják, vagy abban tevőlegesen részt is vesznek. A felszólalók különösképpen Egyiptom, Irak, Irán, Pakisztán és India üldözöttjeinek keltek védelmére. Amint a vonatkozó statisztikákból kitűnik, a világ vallási üldözöttjeinek mintegy 75%-át a keresztények teszik ki, akik 50 állam területén szenvednek üldöztetést.
   Tőkés László felszólalásában a Ceaușescu-korabeli romániai vallási elnyomással kapcsolatos személyes tapasztalatait is felidézve, testvéri szolidaritását fejezte ki az üldözöttek iránt. Legutóbbi isztambuli látogatásáról szólva, a törökországi görög és örmény keresztények millióinak a módszeres kiirtásáról és elűzéséről emlékezett meg. Többekkel egybehangzóan azt kifogásolta, hogy míg Európa az ún. harmadik országokból származó muszlimokat messzemenően befogadja, ezzel ellentétben viszont az illető országokban valóságos „szent háború” folyik hitsorsosaink ellen. Az EP erdélyi alelnöke nagyra értékelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a soros Európai Elnökség prioritásai között sorolta fel az üldözött keresztények megvédelmezését. Az EP Emberi Jogi Bizottságának (DROI) koordinátoraként Tőkés László az ügynek a bizottság napirendjére tűzését helyezte kilátásba, továbbá arra kérte Catherine Ashton asszonyt, hogy az európai külügyminiszterek január végi csúcsértekezletén kiemelten foglalkozzanak a kérdéssel, és a Külügyi Szolgálat vegye fel külpolitikai prioritásai közé a keresztények védelmét.
   A vitát összegző záróbeszédében a külügyi főképviselő határozott fellépést és konkrét intézkedéseket ígért a keresztényüldözések vonatkozásában. Tavaly karácsonyi bethlehemi látogatásával is ennek a szándékának adott jelképes kifejezést – mondotta Ashton asszony.
   Az Európai Néppárti Frakció nevében, Elmar Brok és Mario Mauro képviselők által kezdeményezett és szinte valamennyi politikai csoport által támogatott, a keresztények üldözésével kapcsolatos határozatot ma délelőtt elsöprő többséggel fogadta el az Európai Parlament.